udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Lengyel Gyula

1992. június 18.

Szabófalva csángó faluban járt a Magyar Televízió forgatócsoportja, Lengyel Gyula rendező az ott élő csángók életét vette filmre. Szakértője Halász Péter csángókutató volt. A papok kiveszik a részüket a románosításból. Szabófalva plébánosa például azt terjesztette, hogy a Magyarországon tanuló csángó diákokat kémekké képezik ki. Szüleik házát sem hajlandó beszentelni. A szabófalvai születésű bukaresti római katolikus érsek, Robu /vagyis Rab/ szerint Lakatos Demeter nevű csángó költő nem is létezett. /A költő háza ma is áll a faluban./ Szabófalván él Perka Mihály tanár, aki elmesélte, hogy annak idején Kallós Zoltán segítségével került a kolozsvári Bolyai Egyetemre. A diploma megszerzése után hazajött, mer élethivatásának tekinti, hogy felemelje földijeit. Otthon tanítja a falubeli gyermekeket. Munkája nem eredménytelen, a hetvenegynehány Magyarországon tanuló csángó egyetemista közül tizenkettő szabófalvi. /Hardi Péter: Csángók között Moldovában. = Új Magyarország, jún. 18./ Lakatos Demeter /1911-1974/

2008. január 30.

Fekete Ibolya új filmjét, a Csángókat február 1-jén vetítik Budapesten a Bem moziban. A 90 perces dokumentumfilm a csángók identitástudatát, nyelvhasználatát, vallásos életét mutatja be. A másik filmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik február 3-án. Ezt Orbán Ágnes, Lengyel Gyula és Halász Péter jegyzi, címe: Merre tekereggyünk immá? /Két új csángó témájú film a budapesti Magyar Filmszemlén. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

2013. január 9.

Elhunyt Jáki Sándor Teodóz atya
Tegnap este, január 8-án este, 8:40 órakor elhunyt Jáki Sándor Teodóz atya. Nyugodjon békében! Teodóz atya a moldvai csángómagyarok hitéletének fő anyaországi istápolója volt. Temetése várhatóan jövő hét elején lesz, bizonyára Győrben, a rendház kriptájában. Jáki Sándor Teodóz 1929. május 12-én született Győrben, vagyis közel egy éve töltötte be 83. életévét. Hittudományi főiskolai tanulmányai után 1952-ben Pannonhalmán szentelték pappá. Zenetanári és karvezetői diplomásként szenvedélyesen gyűjtötte a magyar egyházi népénekeket, és így jutott el a magyarság legkeletibb csoportjához, a moldvai csángókhoz. Körülbelül 100 alkalommal járt Moldvában. 1993 óta vezeti a moldvai katolikus csángómagyarok számára évente egyszer engedélyezett magyar nyelvű szentmisét Kacsikán, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával.
Jáki Sándor Teodóz a Domokos Pál Péter által a csángómagyarok érdekében alapított, budapesti Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület elnöke volt.
Lengyel Gyula és Szamosi Elemér írt egy rövid beszámolót az atya halála előtti állapotáról. Ezt olvashatják az alábbiakban, illetve Nyisztor Ilona rövid visszaemlékezését, amely a Csángó Rádióban hangzott el.
A győri kórház kézsebészeti osztályán szilveszter előtt a felsőkartörést megoperálták. Állapotának gyorsuló romlását okozó betegségén nem tudtak segíteni. Január 4-én pénteken vitték át a pannonhalmi főapátság területén lévő szeretetotthonba a 343.szobába. Mikor bementünk, aludt. Hófehér arca, csont-bőrre lefogyott karjai láttán megrendülve néztük, ahogy a nővér próbálta felkelteni. A szájába próbált teát csöpögtetni. Egy kis időre felébredt, hozzá intézett szavainkat pillantással nyugtázta, beszélni nem tudott. Nemsokára ismét elaludt.
A nővért megkértük, hogy a megadott címre értesítsenek, ha az atyával valami történik. Közben megérkezett Barsi Balázs ferences atya társával. Barsi atya megfogta a kezét és egy-két bevezető mondat után elkezdte mondani a Miatyánkot. A második mondatnál az atya kinyitotta a szemét, fokozatosan kezdett színesedni az arca és visszaszorította Barsi atya kezét. Szájmozgásán látszott, hogy megértve az ima szavait, válaszolni is akar. Közel hajolva sem nagyon értett semmit Barsi atya. Megköszönte Teodoz atyának a sok szépet és jót, amit Neki köszönhetünk. Elmondta, hogy sokan imádkoznak érte itthon és Csángóföldön is, mint a csángók apostoláért.
Távozásuk után mi is folytattuk az üdvözlést és mi is megköszöntünk Neki mindent kértük, hogy felgyógyulván találkozhassunk Vele. Megígértük, hogy a január 15-i taggyűlésen is reá gondolunk és addig is imádkozunk érte Isten segítségét kérve. Felsoroltuk, hogy milyen sokan imádkoznak érte Pusztinán, Déván és Budapesten is.
Néha még el is mosolyodott, vélhetően megismert bennünket. Kezünk visszaszorításával igyekezett visszaigazolni, hogy felfogta, amiket mondtunk. Szájmozgása ellenére odahajolva sem hallottunk szavakat. Nemsokára érkezett egy házaspár is, ekkor távoztunk a szobából. A felújított főapátsági templomban is kértük Isten segítségét, akaratának teljesülését.
2012. január 5.
csangoradio.ro
Erdély.ma,



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék